Simon Jolán (1885. május 31. – 1938. szeptember 25.) a néhány magyar női alkotók egyike a korai avantgárd időszakban.

Jolán szegény sorból származott, 17 évesen szülte első gyermekét, majd 25 évesen már háromgyerekes anyaként, villanygyári munkásként dolgozott Budapesten. Nehézségei dacára úgy döntött, hogy kiszáll a házasságából, és elhagyta asztalossegéd férjét. Sorsfordító volt, hogy ebben az időszakban megismerte Bebel A nő és a szocializmus című könyvét, és találkozott a később híres avantgárd művésszel, Kassák Lajossal. Kezdetben modellt ült a művésznek, majd az 1910-es évektől élettársa, később felesége lett Kassáknak, és kölcsönösen inspirálva egymást maga is alkotni kezdett. Kassák képzőművészeti és irodalmi művészete, valamint az általa létrehozott Tett és Ma című folyóiratok körül létrejött avantgárd mozgalom kibontakozása elképzelhetetlen Jolán aktív szerepvállalása, és láthatatlan gondoskodói munkája nélkül.

Budapesti és bécsi dadaista estjein sajátosan elidegenítő szavalásmóddal, ún. üveghanggal adott elő, a mechanikus-konstruktivista színpadi kísérletekben színésznői szerepei, a MA-estek főszerepei, és a Munka-kör politikai szavalókórusának vezetése, munkásdalárdái, Simon Jolán baloldali politikai elkötelezettségű alkotói munkásságának értékességére, jelentőségére és eredetiségére utalnak.

Munkásságáról nem maradtak fent hang- vagy filmfelvételek, néhány fotó és újságcikk, valamint Kassák és a kortársak visszaemlékezései alapján rekonstruálható az életmű. Például a Kassák által tervezett, és talán magának varrt avantgárd előadóruhájáról maradt fenn fotó. 

Simon Jolán élete utolsó korszakában, a fasizálódó, Második Világháborúba torkolló politikai időszakban, művészi sikerek nélkül, egy bukott baloldali forradalom és megszűnő mozgalom árnyékában, nehéz sorsú embereken segítve szociális munkásként dolgozott, és szenvedett Kassák elhidegülésétől, új kapcsolatától is. Élete tragikus öngyilkossággal ért véget 1938-ban, budapesti Bulcsú utcai lakásukban, 9 hónappal barátjuk, a költő, József Attila öngyilkossága után.

Simon Jolán életműve több évtizedre feledésbe merült egy örökölten patriarchális társadalomban, miközben Kassák életműve a magyar kulturális örökség megkerülhetetlen része lett. Csaplár Ferenc irodalomtörténésznek köszönhetően Simon Jolán életművének feldolgozására és bemutatására sor került, de mindössze 2003-ban, 65 évvel halála után.

2017-ben Budapesten Kassákizmus címmel nagyszabású kiállítást rendeztek négy helyszínen, amelynek részeként Simon Jolán életműve és a korai avantgárd színház is bemutatásra került, Kassákizmus 3. Új dráma, új színpad. A magyar avantgárd színházi kísérletei címmel. Ennek köszönhetően fedeztük fel életművét, és vette fel nevét alkotócsoportunk.

Simon Jolán tudatos társadalmi és művészi értékválasztással, munkás anyaként az alkotó utat járta, ezért élete a tragikus vég és elfeledettség mellett is példaérékű.

Simon Jolán nyomdokain haladva ellensúlyt tarthatunk a világ fasizálódó, erőszakra épülő tendenciáinak egy tudatos társadalmi értékrend képviseletével, és a női tapasztalatokra épülő autonóm alkotói álláspont létrehozásának erejével.

2023. december 3.-án Budapesten, a Jurányi Házban mutattuk be Simon Jolán Face to Face című performanszunkat, amivel megidéztük életművét.