Fotó performansz
- Mind
- Femme fatale
- Nem leszünk többé múzsák
- 10 szoknya 10 év
- Nyílt propaganda
- Megint hősök leszünk
- f ck h p
Gerillaszobrok
- Mind
- Darnózseli
- Sajópüspöki
Hangköltészet
Mp3 5’23”
Szöveget angolul mondja: Olga K. és Jurij S.
- június
Bécs
A hangfelvételeket az Orosz invázió ellen tiltakozó, mielőbbi béketárgyalásokat követelő pacifista konferencia alkalmából készítettük Bécsben, ahol Olga személyesen, Jurij pedig online bejelentkezéssel vett részt. Mindketten szláv anyanyelvűek, pacifisták, és angolul beszélnek a közös megértés érdekében. Mindkettőjük beszédén azonban egyaránt jól érzékelhető, hogy az angolt a szláv nyelv intonációjával használják, emiatt a mondandó hangzásvilága a globális kapitalista hegemóniaharcokat tükröző történelmi lenyomat. Mindkettőjük számára a bécsi találkozó egy biztonságot adó helyszínt és támogató közeget jelentett abban a pár napban. Családi nevük nem hozható nyilvánosságra, hiszen mindketten életveszélyben élnek.
Olga Fehéroroszországból menekült egy másik európai országba, ahol ma is él, és szociális munkásként dolgozik. Menekülésének oka, hogy feminista szervezkedésért terroristának nyilvánították Belorussziában 2011-ben, amikor megszervezett egy olyan lakossági fórumot, ahol javaslatokat fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy mire költsék a közpénzeket. Amennyiben otthon marad, komoly börtönbüntetés, kínzás és pénzbüntetés vár rá, még ma is, ha hazatérne, vagy kiadnák a menekült jogot adó országból, ahol él. Lukashenko ellenzékének tagjaival, különösen a feministákkal ugyanis ez történik.
A hangmontázs első felében vele való kedélyes beszélgetés részlete hallható, egy bécsi étterem teraszán. Olga nagyon egyszerű igazságokat, szinte etikai közhelyeket fogalmaz meg, és számunkra elképzelhetetlen, hogy van ma is olyan európai ország, ahol ezért a világképért akár életfogytiglani börtönbüntetés járhat.
A hangmontázs második felében az ukrán Jurij hallható, aki katonai hadkötelezettsége miatt nem hagyhatja el Ukrajnát az orosz katonai támadás óta (2022 február). Jurij pacifista, akarata és világnézete ellenére sorkatonaként a fronton harcol, ahol gyilkolásra van kényszerítve, és ő is bármikor életét vesztheti. Olga példaképeit és múltját idéző beszélgetésünk részlete, háttérben a város zajával, egészen más hangulatú, mint Jurij több száz ember előtt kihangosított segélykérő beszéde, aminek szerkesztése során a segélykérés dinamikáját is megjelenítettük.
Bécs, mint menedék Simon Jolán életében is megjelent. Kassák Lajos és Simon Jolán 1920 és 1926 között, amikor a Tanácsköztársaság bukása után a politikai nézetei miatt emigrálni kényszerült az avantgárd kör, Simon Jolán Budapest és Bécs között ingázott, és továbbra is életben tartotta munkájukat, terjesztette illegálissá nyilvánított szövegeiket. A Simon Jolán életmű izgalmas időszakát jelenti a két történelmi helyzetben lévő főváros közötti ingázás, az elvek kényszerű elrejtése, de ugyanakkor a diktátumok ellenében a politikai aktivizmus fel nem adása is. Ennek aktuális párhuzamait hallhatjuk a fehéroszországi és ukrán szereplőkre épített angolnyelvű hangmontázsban.
mp4 8’02” (részletek a 75 perces előadásból)
Szöveg: Elfriede Jelinek Állatokról cíművének részletei, Halasi Zoltán fordítása
- szeptember 26.
Közkincs Könyvtár, Budapest
A szabadpiacot fetisizáló neoliberális kapitalista keretezés a nagyipari érzékiséget tükröző mechanizmusokat hétköznapinak, normálisnak és szükségszerűnek állítja be. Úgy, mint ami vevőnek és eladónak egyaránt jó, gondosan elfedve a prostituálódó nők eleve létező strukturális hátrányait, szegénységét, társadalmi kiszolgáltatottságát, esélytelenségét, és szenvedéseit, valamint a társadalomban létező, és számos formában megjelenő mélységes nőgyűlöletet, és szexizmust.
A prostitúcióban a dehumanizáció, a másik elidegenítése a kereskedelmi szituáció kialakítása által jön létre. Célja, hogy a női testet a tomboláshoz, az önelégült szórakozáshoz és kegyetlenkedéshez elmaradhatatlanul szükséges tárgyként, egyszer használatos fogyasztási termékként, játékszerként fogják fel a férfivásárlók, amit a természet hozott létre az érzéki gyönyörök számára, ahogy a piacon kapható zöldséget, gyümölcsöt, virágot, és amit pénzért megszerezhetnek. A kliensek ezeknek a kereskedelmi mechanizmusoknak köszönhetően mentik fel magukat az alól a bűntudat alól, amit az okozhatna bennük, hogy egy másik embert saját élvezetük, perverz örömszerzésük miatt használnak, és bántanak. Ennek a perverziónak a lényege a szexualitásban lévő teremtés élményének és a bántásban lévő pusztítás élményének összekeverése, azaz a halál és születés azonossá tétele.
Elfriede Jelinek Állatokról című művében ezekre a kegyetlenségekre és a dehumanizálást normalizáló mechanizmusokra mutat rá. A szöveg alapanyaga a bécsi rendőrség által egy prostituáltakkal kereskedő cég telefonbeszélgetéseinek lehallgatásai, a dokumentumokból válogatva hozta létre az író a szövegét. A Halasi Zoltán által magyarra fordított szövegből kiindulva arra vállalkoztunk, hogy létrehozzuk egy Jelinek művészi elképzeléseire rímelő olyan hangszínházi előadást, amiben többek között a verkliszerű szóismétléssel, basso ostinatóként tér vissza a „baszni baszni baszni” kifejezés. A szövegben a trágárság, a banalitás vagy spirituális rituálékat idéző részletek egyaránt megjelennek. Ezeket a dadaista elidegenítő, konceptuális verselés, vagy Simon Jolán úgynevezett üveghanggal előadott szavalatairól alkotott elképzeléseinknek megfelelően terveztük meg. Ritmusokkal, mechanikus taktusokkal, töredékek, foszlányok kihangosításával, ismétléseivel, zenei improvizációkkal és liturgikus hanghordozás imitációival emeltük ki a hétköznapi beszédmódból a logikus jelentést, és emeltük át egy új értelmezési tartományba. Ez hol a prostitúciót elszenvedő nőkért szóló ima, hol a nőközösségek által adható gyógyítás, hol a feldolgozhatatlan trauma hangja, hol gyászolás, de leginkább a vásárlási mechanizmus kifigurázása, és a nők tárgyiasítása elleni protest song. A nők által előadott tragikomikus hangvétel váltakozó érzéseket kelt a hallgatóban, az együttérzés és a röhej érzelmi spektrumában való fura váltakozást. Ezzel felszabadító módon reagáltunk a kapitalista korszak ambivalens tendenciáira és dehumanizáló kegyetlenségére, amikor számos magyar szegénységben élő nő hagyta el az országot, és dolgozik a pornóiparban, jobb munkalehetőség híján.

















